Hasznos

Gazégetés a kertben

Közeledik az első igazi, már-már melegnek ígérkező tavaszi hétvége. Ilyenkor sokan körülnéznek a kertben, összegyűjtik a növényi hulladékot, fákat metszenek, elvadult hatásokat távolítanak el, megkezdődik a kertészkedés. No és mit tesznek a növényi hulladékkal? Hát elégetik. De nem mindegy, hogyan…

Minden évben – a tavasz beköszöntével – megnövekszik a gazégetésből keletkező tüzek száma. De szerintem senki nem szeretné, ha a saját háza, neadjisten a szomszédé leégne, mert nem figyel oda.

Nézzük először, hogy mit ír a jogszabály:

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló  28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) 606. § szabályozza a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályait.

A jogszabály szerint az avar-, tarló-, gyep-, nád-, és növényi hulladék égetése alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. Korábban az ilyen tevékenységet 24 órával korábban be kellett jelenteni a tűzoltóságnak, de a jogszabály ma már csak a tarló, a nád és a gyep égetésénél írja ezt elő.

Az OTSZ előírja, hogy az égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már nincs szükség, azt azonnal el kell oltani!

Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Fontos tudni, hogy a helyi önkormányzatok a hulladék égetését – sok esetben – szabályozzák, esetenként megtiltják, vagy meghatározzák, hogy az év melyik hónapjában, vagy melyik napszakban kerülhet rá sor. Mielőtt valaki felgyújtja a kertjében összegyűlt gazt, nézzen ennek utána.

A legbiztonságosabb, ha az égetnivalónak gödröt ásunk, körbeárkoljuk, vagy egyszerre csak kis mennyiséget gyújtunk meg, majd folyamatosan adagoljuk az égetnivalót. Egy nagy égő kupac tüze sokkal veszélyesebb, kevésbé lehet kordában tartani a lángokat.

Mindig tartsunk az oltásra alkalmas vizet (például kerti slaggal), homokot, földet, kerti szerszámot a környéken, és figyeljünk, hogy ne tudjanak a lángok átterjedni épületre, autóra, vagy bármilyen más éghető anyagra.

Az égetés után alaposan oltsuk el a lángokat, és figyeljünk, hogy parázs se maradjon hátra. Szeles időben soha nem gyújtsunk tüzet!

Tudni kell, hogy ha szabálytalanul gyújtunk tüzet, tűzvédelmi bírságra számíthatunk.

Tűzvédelmi bírság kiszabása már az első esetben kötelező:

  • Tűzvédelmi előírás megszegése esetén, ha az tüzet idézett elő, azaz például az égő kupacot nem oltottuk el veszély esetén, vagy az égetés végén, ha magára hagytuk az égő gazt, vagy nem tartunk a tűz mellett oltásra alkalmas anyagot, eszközt, és az égetés tüzet okozott. A bírság minimális összege 100.000 Ft, maximális összege 1.000.000 Ft.
  • Tűzvédelmi előírás megszegése esetén, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges, tehát ha az előző pontban felsoroltak valamelyike megvalósul, a gazégetésből tűz keletkezik, és az oltásban a tűzoltóság is részt vesz. A bírság minimális összege 200.000 Ft, maximális összege 3.000.000 Ft.
  • Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz, vagy robbanásveszélyt idéztek elő. A bírság minimális összege 100.000 Ft, maximális összege 1.000.000 Ft.

A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.

Érdemes tudni, hogy a tűzvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

Forrás: http://gyujtoforras.hu/gazegetes-a-kertben/

Related Articles

Image
Image
Image
Image
Image
Image
Image