JFGK 1 és 5: A vadon élő madarak védelme és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme
1.Jogszabályi háttér
1.1.Európai uniós jogszabályok
A vadon élő madarak védelméről szóló európai uniós szabályozást a Tanács a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelve (JFGK 1), az élőhely védelemre vonatkozó szabályozást a Tanács a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelve (JFGK 5) tartalmazza
1.2. Nemzeti jogszabályok
A fenti irányelvek az alábbi nemzeti szabályozásban kerültek átültetésre:
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
- Az európai közösségi jelentőség természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
- A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X. 18.) Korm. rendelet
- A vad védelméről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
1.3. A szabályozás célja
Az irányelvek célja a természeti környezet minőségének megőrzése érdekében a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme. Ennek megvalósítására hozta létre az Európai Unió a Natura 2000 hálózatot. Ennek értelmében a tagállamoknak különleges madárvédelmi, illetve természetmegőrzési területeket kell kijelölniük. Hazánk ennek megfelelően kijelölte a Natura 2000 védett területeket, amelyek kiterjedése az ország területének közel 21%-át teszi ki. Ezeken a területeken biztosítani kell az irányelvben meghatározott madárfajok, továbbá a közösségi jelentőségű élőhely típusok, állat-és növényfajok védelmére hozott intézkedések betartását. Hazánkban a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályozást az európai közösségi jelentőség természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, valamint a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 Kormány rendelet tartalmazza.
A madarak fészkének és fészkelésének zavarására, megrongálására, vagy elpusztítására, valamint a védelemben részesülő madárfajok szándékos befogására és elpusztítására vonatkozó tiltást, illetve a védett növényfajok egyedeinek engedély nélküli elpusztítására, károsítására, begyűjtésére vonatkozó tiltást nemcsak a Natura 2000 területeken kell betartani, hanem a gazdaság teljes területén.
Mivel az irányelvek a Natura 2000 területek kezelésének egységes kötelezettségeit határozzák meg, így a JFGK 1 és a JFGK 5 ellenőrzését együtt végzi az MVH.
1.4. Az ellenőrizendők köre és az ellenőrző hatóság
Azokat a közvetlen támogatásban, valamint meghatározott EMVA II. tengelyből finanszírozott támogatásban, továbbá egyes borpiaci támogatásban részesülő gazdálkodókat ellenőrzi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, akik földterülettel rendelkeznek. Az ellenőrzéseket a kiválasztott kérelmezők gazdaságának teljes területén végre kell hajtani (beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényeltek támogatást).
2. A követelmények általános ismertetése
2.1. Engedélykötetes tevékenységek (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet)
- Natura 2000 területeken csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet a gyepterületeket feltörni, felülvetni.
- Natura 2000 területeken az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fát a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet kivágni, telepíteni.
- Mezőgazdasági terület erdősítése esetén Natura 2000 területeken hatósági engedély szükséges.
- Natura 2000 területeken a termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz hatósági engedély szükséges.
Gyepterületek feltörése, fakivágás és -telepítés: NATURA 2000 területen a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához, valamint - az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó - fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükséges.
A fakivágás szempontjából kivétel az engedélykötelesség szabálya alól:
- a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágása;
- a növény egészségügyi, illetve balesetvédelmi célú fakivágás, azaz:
o a hatóságilag elrendelt egészségügyi fakivágás (igazoló dokumentum szükséges);
o a kizárólag építmények közvetlen környezetében (20 méteren belül) lévő fák kivágása balesetvédelmi célú kivágása.
A Kölcsönös Megfeleltetés szempontjából természetvédelmi szakhatósági engedély megléte szükséges az alábbi fás területek telepítése (illetve kivágása) esetén:
a) az üzem-, major-, valamint tanyafásítás;
b) az erdőtömbön kívüli karácsonyfa-, díszítőgally-, vadgyümölcs- és vessző termelését szolgáló földrészlet;
c) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fásított terület;
d) az út, valamint az egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás;
e) patakokat, csatornákat szegélyező fásítás.
Nem minősül telepítésnek a balesetvédelmi vagy egészségügyi célból kivágott fák pótlása.
NATURA 2000 mezőgazdasági terület erdősítése: Amennyiben a gazdálkodó területén erdőtelepítés történt, akkor 2 db erdészeti hatósági határozattal kell rendelkeznie.
Az első határozat az erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentációt jóváhagyó határozat, amely még nem jogosítja fel a gazdálkodót a telepítés megkezdésére. Amennyiben a fenti engedélyező határozat rendelkezésre áll, a telepítés megkezdése előtt - a tárgyévre - éves erdőgazdálkodási tervet kell benyújtani a kérelmezőnek. Ezt is határozattal jóváhagyja az erdészeti hivatal, ez a másik szükséges engedély.
Natura 2000 terület más célú hasznosítása: A kölcsönös megfeleltetés szempontjából csak az időleges más célú hasznosítás releváns. Amennyiben a termőföld időleges más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni.
A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen:
• nyomvonalas létesítmény kerül lefektetésre (földkábel, vízvezeték, gázvezeték, szennyvíz vezeték), vagy
• légvezeték építése történik: ezekben az esetekben csak akkor releváns a vizsgálat, ha az engedélyes a földhasználó, vagy
• állandó jellegű öntözőberendezés, vagy beruházáshoz szükséges felvonulási terület kijelölése történik.
Amennyiben a gazdálkodó a területét időlegesen más célra hasznosítja, akkor ingatlanügyi hatósági (földhivatal) engedéllyel kell rendelkeznie. Az időlegesen más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani.
2.2. Natura 2000 gyepterületen betartandó földhasználati szabályok (269/2007 (X. 18.) Korm.r.)
Engedélyköteles tevékenységek:
- A NATURA 2000 gyepterületeken engedély szükséges:
o a nád irtásához,
o október 31. és április 23. között történő legeltetéshez.
Nádirtáshoz a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek engedélye szükséges, amelyet természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva ad ki.
NATURA 2000 gyepterületeken a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő NATURA 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek engedélye szükséges.
- Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges.
Legeltetésre, kaszálásra vonatkozó szabályok:
- A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani.
- Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető.
- A gyepterületek túllegeltetése tilos.
- A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is - kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. Amennyiben a földhasználó nem tudja az 5%-os kaszálatlan részt meghagyni, ezt írásban kell jeleznie az illetékes nemzeti park igazgatóság felé a kaszálás időpontjáról szóló előzetes bejelentésével egy időben.
- A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező.
- A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak.
- Gyepterületen szálastakarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.
Helyes gazdálkodási tevékenység: A gazdálkodási tevékenység során törekedni kell, hogy természetvédelmi szempontból ne károsodjon a terület. Károsodást okoz pl. a kitaposás, egyéb kultúrával történő felülvetés vagy az engedély nélküli gyepfeltörés.
Trágyázásra vonatkozó szabályok: Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos.
Vízgazdálkodási beavatkozások: A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
Vegyszerhasználat: Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.
Gépi munkavégzés:
- A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.
- Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos.
2.3. Védett fajok védelmére vonatkozó szabályok (1996. évi LIII. és LV. törvény)
Madárvédelmi követelmények:
Tilos a madarak fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása, illetve védelemben részesülő madárfajok szándékos befogása és elpusztítása. A követelményt a gazdaság teljes területén be kell tartani.
Védett növényfajokkal kapcsolatos követelmények
Tilos a védett növényfajok egyedeinek engedély nélküli elpusztítása, károsítása, begyűjtése.
Védett növénynek minősül a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletében felsorolásra kerülő fajlista.
A korábbi, főként engedélyköteles tevékenységek mellett (pl.: téli legeltetés, gyepfeltörés, felülvetés stb.) a kaszálás a legmarkánsabb beavatkozás, amely a védett növényekre hatással lehet, főként amennyiben nem a megfelelő időpontban történik. Ismert, hogy az időjárástól függően nem minden növény szökik szárba évente, előfordul, hogy évekig életképesek maradnak a talajban anélkül, hogy kihajtanának. Ebből adódóan a kaszálás sem jár feltétlenül természetkárosítással, sőt legtöbbször a természetvédelmi kezelés része.
A követelményt a gazdaság teljes területén be kell tartani.
2.4. Inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedésének és terjedésének megakadályozása
A NATURA 2000 táblákon az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedésének és terjedésének megakadályozására irányuló speciális növényvédőszer-kijuttatáson túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Inváziós és termőhely-idegen növényfajok a NATURA 2000 gyepterületeken előforduló közösségi jelentőségű fajokat, valamint közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusokat veszélyeztető, az adott NATURA 2000 élőhely természetes társulásának részét nem képező lágy- és fásszárú növényfajok.
Fásszárúak: akác, amerikai kőris, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa, feketefenyő, erdeifenyő, gyalogakác, kései meggy, zöld juhar.
Lágyszárúak: alkörmös, japánkeserűfű-fajok, kanadai aranyvessző, magas aranyvessző, parlagfű, selyemkóró, süntök.
3. Jellemző meg nem felelések
A helyszíni ellenőrzési eredmények alapján a legtöbb meg nem felelést a földhasználati szabályok be nem tartása eredményezi. Ezek közül is legjellemzőbb az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedésének és terjedésének megakadályozására vonatkozó követelmény megszegése. Szintén viszonylag magas számú meg nem felelést képez a kaszálás tervezett időpontja bejelentésének elmulasztása a nemzeti park igazgatóság felé.
A kaszálással kapcsolatos földhasználati szabályok közül esetenként a lekaszált szálastakarmány 30 napon belüli lehordásának elmulasztása, valamint gépi kaszálás esetén a vadriasztó lánc használatának hiánya jelentkezik. Az ellenőrzések feltártak olyan meg nem felelést is, amely során tápanyag-utánpótlás történt a legeltetett állatok trágyáján kívül.
Forrás: MVH
