Hazánkban a természet védelmét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.), annak végrehajtási rendeletei és egyéb csatlakozó jogszabályok biztosítják.
A Tvt. az élővilág védelmét elsősorban anyagi jogi szabályozással (tilalmak megállapítása, konkrét magatartási szabályok előírása), illetve eljárásjogi rendelkezésekkel (hatósági engedélyeztetés) biztosítja.
Az egyes hatósági eljárásokban az alábbi kategóriák kapnak jelentőséget:
- Őshonos: mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában – nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként – élnek, illetve éltek.
- Behurcolt/betelepített: mindazok az élő szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élővilág részévé.
- Visszatelepülő: azok az őshonos élő szervezetek, amelyek hazánk területéről eltűntek (kipusztultak), de természetes elterjedésük folytán ismét megjelennek hazánk természetes élővilágának részeként.
Fontos tudni, hogy a vadon élő szervezetekre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a faj minden egyedére, annak valamennyi fejlődési szakaszára, alakjára, állapotára, részére.
Ezek bárminemű igénybevételével, terhelésével járó tevékenység csak akkor végezhető, ha az nem veszélyezteti sem a természeti értékek és rendszerek működőképességét, sem pedig a biológiai sokféleséget.
Ezek teljesülése érdekében tilos a vadon élő szervezetek
- gyűjtésére/pusztítására/befogására/életük kioltására olyan eszközt/módszert alkalmazni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal/sérülésükkel/kínzásukkal jár;
- genetikai állományát mesterségesen megváltoztatni, az így keletkezett egyedet terjeszteni, életközösségek között szándékosan áthurcolni.
Növény- és állatföldrajzi szempontból hazánkra nézve új növény- vagy állatfaj betelepítése csak akkor engedélyezhető, ha megtelepedésük nem veszélyezteti a természetes életközösségeket.
A vadon élő szervezet országba történő behozatala, kivitele, hazánkon való átszállítása, mesterséges szaporítása, tartása, termesztésbe/tenyésztésbe vonása, keresztezése, természetbe való kijuttatása, értékesítése engedélyköteles tevékenység, melyet a hatályuk alá eső fajok vonatkozásában a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet (illetve a Washingtoni Egyezmény végrehajtására vonatkozó európai uniós jogszabályok) szabályoz.
A biológiai sokféleséget befolyásoló, genetikailag módosított szervezetek létrehozása, az azokkal folytatandó kísérletek, termesztésük, tenyésztésük, terjesztésük, az országból történő kivitelük és behozataluk – a Tvt. rendelkezéseivel összhangban – külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet (1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről).
Napjaink egyik legkomolyabb természetvédelmi problémája az idegenhonos inváziós fajok hazai megjelenése és természetben való terjedése, általuk az őshonos fajok kiszorítása, az élőhelyek állapotának leromlása, a biológiai sokféleség csökkenése. A Magyarországon veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok körét a természetvédelemért felelős miniszter – az agrárpolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a vadgazdálkodásért felelős miniszter véleményének kikérését követően – állapítja meg.
Forrás és bővebben: https://termeszetvedelem.hu/a-vadon-elo-elovilag-altalanos-vedelme/
