Mint köztudott a fák koronájának alakítására legalkalmasabb a lombhullatás utáni időszak. A (GKM 122/2004. (X. 15.) rendelete) 2/2013. (I. 22.) NGM rendelete szerint a biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik.
A vezetékek biztonsági övezetének terjedelme:
- Kisfeszültségű (0,4 kV-os) csupasz hálózat esetén: a vezetéktől mért 1 méteres távolság.
- Középfeszültségű (1-35 kV-os) hálózat esetén: a szélső vezetőtől oldalirányban mért 5-5 méter, illetőleg 2,5- 2,5 méter, bel-területre, ha a vezeték fokozott biztonsági előírások betartásával létesült.
- Nagyfeszültségű (120 kV-os) hálózat esetén a nyugalomban lévő szélső fázisvezetők függőleges vetületétől számított 13 - 13 m-es távolság.
Amennyiben szükségét érzik a munkálatokkal kapcsolatos megbeszélésnek, - feszültségmentesítés, felügyelet kérése stb. - készséggel állunk rendelkezésükre.
Tájékoztatjuk, ha az ingatlan tulajdonosa gallyazási kötelességét nem teljesíti, az elosztói engedélyes (ELMŰ Hálózati Kft.) a közcélú villamosmű működtetésének törvényben előírt kötelezettsége miatt (2001. évi CX. törvény 72.§.) a veszélyt saját költségén el kell, hogy hárítsa, amely munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) tűrni köteles.
Annak ellenére, hogy az ELMŰ Hálózati Kft. szakképzett alvállalkozókat foglalkoztat, a munka kimenetele nem feltétlenül ugyanaz, mintha azt a tulajdonosa maga végezné, hiszen az elosztói engedélyes fő szempontjai érthető módon a biztonságos üzemeltetés és a legkisebb költségráfordítás.
Mit jelent a gallyazás?
Gallyazásnak nevezzük a szabadvezeték-hálózatok mentén lévő fák és bokrok ágainak, gallyainak eltávolítását. Azért van rá szükség, mert a magasra törő hajtások veszélyeztethetik a vezeték biztonságos üzemeltetését, és balesetveszélyt is okozhatnak.
Kinek kell a gallyazásról gondoskodni?
Az áramszolgáltatók jogait és kötelességeit különböző jogszabályok és szabványok szabályozzák. A jogszabályok szerint a gallyazás elsősorban a növény (ingatlan) tulajdonosának, kezelőjének a feladata (közterületen az Önkormányzat), ha nem teszi meg, a munkát az áramszolgáltató jogosult elvégezni.
Hogyan kel elvégezni?
A gallyazás során a vezeték biztonsági övezetét (a vezeték jogszabályban meghatározott nagyságú környezetét) sértő növényi részeket el kell távolítani. A gallyazást a fák növekedése miatt rendszeresen el kell végezni.
Ki végzi el?
A gallyazási munkát az áramszolgáltató rendszerint vállalkozásba adja. Többnyire kertészettel, parképítéssel foglalkozó szakértő cégek kapnak megbízást, melyek rendelkeznek kellő gyakorlattal, szaktudással (kertészeti, botanikai ismeretekkel) és a szükséges felszereltséggel. A végeredmény azonban nem feltétlenül ugyanaz, mintha azt a fa tulajdonosa végezné el, hiszen az áramszolgáltatónak érthető módon a biztonságos üzemeltetés és a legkisebb költségráfordítás az érdeke.
Az áramszolgáltató megrendelése csak a védőtávolság szerinti űrszelvénybe nőtt ágak eltávolítására vonatkozik, a fa többi részének egyébként indokolt metszésére, ritkítására nem. Ezért célszerű, ha a gallyazási munkát a fa tulajdonosa végzi el.
Gyakori kérdések:
Mikor van a vezetékhez túl közel a növényzet?
Kisfeszültségű csupasz hálózat esetén 1,25 m, középfeszültségű (1-35 kV-os) 2 m, nagyfeszültségű (120 kV-os) vezeték esetében 4 m távolságot kell tartani a legkedvezőtlenebb esetben is (pl. az ágak szélviharból vagy jegesedésből származó lehajlásánál). A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig - a növekedést is figyelembe véve - ezek a távolságok biztonságosan meglegyenek.
Mire ügyeljünk fatelepítéskor?
Fontos tudnivaló, hogy a biztonsági övezetben tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti. Ha fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, tehát arra, hogy a fa néhány év múlva sokkal nagyobb lesz. Inkább olyan helyre telepítsük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve: ahol a vezeték hosszabb távon sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabadvezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, melyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét.
Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.
Gyümölcsfa fajták telepítése szabadvezeték alá
Gyümölcsfák közül vezeték alá nem javasoljuk a magasra növő diót, mandulát, cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, körtét, sárgabarackot. Ezek közül törpe alanyra oltott változatban ültethető például az alma, a körte, a meggy. Fajtától függetlenül választható az őszibarack, birs, illetve a cserjék: ribizli, köszméte, josta, stb. A mogyoró nem javasolt, mert ugyan bokor alakban ismert, de szerencsés körülmények között akár 6-7 méter magasra is megnőhet.
Gallyazás
Gallyazásnak nevezzük a szabadvezeték-hálózatok mentén lévő fák és bokrok ágainak, gallyainak eltávolítását, mely a hálózat biztonságos üzemeltetése érdekében elkerülhetetlen feladat. Azért van rá szükség, mert a vezetéket megközelítő hajtások balesetet (áramütést), illetve hosszabb-rövidebb szolgáltatás-kiesést okozhatnak.
A GKM 122/2004. (X. 15.) rendelete szerint a biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik.
A vezetékek biztonsági övezetének terjedelme
● Kisfeszültségű (0,4 kV-os) csupasz hálózat esetén: a vezetéktől mért 1 méteres távolság.
● Középfeszültségű (1-35 kV-os) hálózat esetén: a szélső vezetőtől oldalirányban mért 5-5 méter, ill. 2,5- 2,5 méter, belterületre, ha a vezeték fokozott biztonsági előírások betartásával létesült.
● Nagyfeszültségű (120 kV-os) hálózat esetén a nyugalomban lévő szélső fázisvezetők függőleges vetületétől számított 13 - 13 méteres távolság.
Amennyiben szükségét érzi a munkálatokkal kapcsolatos megbeszélésnek (feszültségmentesítés, felügyelet kérése stb.), készséggel állunk rendelkezésre.
Felhívjuk a figyelmét, hogy ha az ingatlan tulajdonosa gallyazási kötelességét nem teljesíti, az elosztói engedélyes a közcélú hálózat működtetésének törvényben előírt kötelezettsége miatt (2007. évi LXXXVI. törvény) a veszélyt saját költségén el kell, hogy hárítsa, amely munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) elviselni köteles.
A gallyazási munkát az elosztói engedélyes rendszerint vállalkozóval végezteti el. Kertészettel, parképítéssel foglalkozó szakértő cégek kapnak megbízást, melyek rendelkeznek kellő gyakorlattal, szaktudással (kertészeti, botanikai ismeretekkel) és a szükséges felszereltséggel. A végeredmény azonban nem feltétlenül ugyanaz, mintha azt a fa tulajdonosa végezné el, hiszen az elosztói engedélyesnek érthető módon a biztonságos üzemeltetés és a legkisebb költségráfordítás az érdeke. A gallyazás csak a védőtávolságban benőtt ágak eltávolítására terjed ki, a fa többi részének egyébként indokolt metszésére, ritkítására nem. Ezért célszerű, ha a gallyazási munkát a fa tulajdonosa végzi el.
-
Szabadvezeték alá ültetésre javasolható, alacsony koronamagasságú díszfafajták
● Acer campestre "Nana" - gömbkoronájú mezei juhar
● Acer platanoides "Globosum" - gömbjuhar
● Catalpa bignoides "Nana" - ernyőskoronájú szivarfa
● Crataegus laevigata "Paul's Scarlet" - pirosvirágú galagonya
● Fraxinus excelsior "Nana" - gömbkőris
● Fraxinus ornus "Mecsek" - mecseki virágos kőris
● Malus x adstringens "Hopa" - díszalma
● Malus baccata "Street Parade" - bogyós díszalma
● Malus x purpurea "Eleyi" - pirosvirágú díszalma
● Morus alba "Nana" - törpe eperfa
● Prunus cerasus "Umbraculifera" - gömbmeggy
● Prunus fructicosa "Globosa" - gömb-csepleszmeggy
● Sorbus aria - lisztes berkenye
● Sorbus borbásii - Borbás-berkenye
● Tilia tomentosa "Bori" - kiskoronájú ezüst hárs
● Tilia tomentosa "Teri" - kiskoronájú ezüst hárs
Erdőnyiladék tisztítás
A nagytávolságú villamos energia átvitelt szolgáló távvezetékek olykor erdőt kereszteznek. Az erdőben haladó távvezetékek biztonságos üzemeltetése érdekében erdőnyiladékot szoktak kialakítani. Szélességét szabvány írja elő, a nyiladékban a fák magassága korlátozva van. A nyiladékot időről időre meg kell újítani, hiszen az erdő növényzete igyekszik azt benőni.
Az áramszolgáltatók jogait és kötelességeit ez esetben is különböző jogszabályok és szabványok szabályozzák. A jogszabályok alapján, a gallyazáshoz hasonlóan, elsősorban a tulajdonos, kezelő (erdőgazdálkodó) feladata az erdőnyiladék tisztítása, ha ezt nem végzi el, a munkát az áramszolgáltató jogosult elvégezni. Az áramszolgáltató az erdőnyiladék tisztítási munkát is vállalkozóval végezteti el. A gallyazáshoz hasonlóan jól felszerelt, tapasztalt, szekértelemmel rendelkező vállalkozások kapnak megbízást.
Az erdőnyiladékok talaja általában jó termőképességű, többféle célú hasznosítása is lehetséges, pl.: vadgazdálkodás számára takarmánytermesztés. Ilyen irányú tevékenységekkel elérhető, hogy a nyiladéktisztítás ne csak egy kötelezettség, hanem a gazda számára is előnyös lehessen. Az erdő egyben fontos élőhely is, különböző növény - és állatfajoknak ad otthont. Így van ez az erdő részét képező nyiladékokkal is, ezért nagyon fontos, hogy ha lehet, gazdaszemléletű erdőgazdálkodó végezze el a nyiladéktisztítási munkát.
Forrás: ELMŰ