Tevékenységek
Fennakadt, meggyengült fák kivágása
Fennakadt, meggyengült fák kivágása az egyik legveszélyesebb favágási munkafolyamat. A jogszabály (EBSZ) ugyan csak az erdőterületen történt fennakadásokról rendelkezik ez nem csökkenti a lakott-területen történt favágás veszélyeztetettségét.
A fennakadásoknak több oka is lehet, elsősorban egy extrém időjárási körülmény miatt (pl. szélvihar vagy ónos eső) következik be. Sok esetben az időjárási körülményen kívül a fa állapota is előidézheti a fa kidőlését, meggyengülését vagy törzs-ág letörését. Amennyiben ez olyan környezetben történik, ahol sűrű a növényzet, vagy közelben épület vagy közmű található megtörténik a fennakadás.
A fennakadt fa jellemzője, hogy a megsérült fa, ág vagy törzs megtámaszkodik (pl. épület, másik fa, villanyvezeték, stb.) és ennek következtében a fa teljes tömege, vagy része több méteres magasságban fennakad.
Az ilyen fennakadt fa nagyon veszélyes, hiszen egy kifejlett fa teljes tömege 300kb-tól 4 tonnáig terjedhet! Ez a tömeg folyamatosan terheli az épületet, vezetéket vagy másik fát, és bármikor tovább zuhanhat és további károkat és személyi sérülést is okozhat.
A meggyengült és fennakadt fa levétele komoly szakmai tudást és különféle speciális eszközt igényel. A nagy súly és méret miatt előfordul, hogy a munkafolyamathoz emelőkosaras gépjárművet vagy autódarut is igénybe veszünk. Szerencsésebb esetben csörlő, kötéltechnika és magassági ágvágó segítségével további károkozás nélkül meg tudjuk oldani a fa le-kivágását.
Volt példa arra, hogy a fennakadt fa levételéhez az elektromos művek szakembereit is igénybe vettük, mivel a fa egy feszültség alatti vezetékre támaszkodott fel, ahhoz hozzáért. Az elektromos művek kérésünkre ezt a vezetéket áramtalanította a fa levágásának idejére.
Az is előfordult, hogy az önkormányzat vagy az elektromos művek a minket bízott meg egy vihar után, hogy a közművekről fákat távolítsunk el. Ehhez a munkákhoz olyan speciális magassági ágvágót is beszereztünk, ami részben szigetelt és a kisfeszültségű (400V-ig) vezetékeknél is tudunk ágakat vagy törzset darabolni.
FIGYELEM AMENNYIBEN MEGSÉRÜL ÉS VAGY FENNAKAD EGY FA A KERTJÉBEN, INGATLANÁN NE KÖZELÍTSE MEG A FÁT, NE PRÓBÁLJA MEG AZT MEGMOZDÍTANI, KERÍTSE KÖRBE, HA ELEKTROMOS VEZETÉKET ÉRINT A FA HÍVJA A 112-ES TELEFONSZÁMOT!
Sajnos a 112-es segélyhívó magánterületen történt fakidőléseknél vagy fennakadásoknál nem minden esetben riasztja a tűzoltókat az ingatlan tulajdonosa saját költségén egy szakembert megbízni.
Villamos vezetékek gallyazásról:
14/A. § * (1) A biztonsági övezetben lévő villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték biztonságát a 13. § (2) bekezdés j) és k) pontja szerint veszélyeztető növényzetet, annak ágait, gyökérzetét az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója - a hálózati engedélyes előzetes értesítésével - eltávolítja. (2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről)
Képek a fennakadt fák levételéről: fennakadt-meggyengult-fak-kivagasa.html
3.3.1. Fakitermeléskor a fennakadt fát - a 3.3.2-3.3.6. pontokban meghatározott módszerek közül, az adott helyzethez alkalmazható legveszélytelenebbel - azonnal, de legkésőbb a munkaidő végéig le kell venni. A levételig csak a fennakadt, illetve a tartó fa magasságának a kétszeresét elérő sugárral vont körnek megfelelő veszélyes körzeten kívül végezhető bármilyen tevékenység - kivéve a levétellel kapcsolatos munkát. A levétellel foglalkozók is csak a fa fennakadt tőrészénél tartózkodhatnak. A fennakadt és a tartó fa alá nem szabad menni. Ha a levételt azonnal nem lehet megoldani, a vágásvezető erdész a fennakadás helyét köteles a vágásterületen munkát végző valamennyi személlyel közölni és a fennakadt fa veszélyes körzetéből mindenkit kitiltani. Ha a fennakadt fa közelében közforgalmú vagy turista út vezet, a levételig az útnak, illetve az erdőnek a fennakadt fa felőli részén a következő feliratú táblát kell elhelyeznie: „Vigyázat! Fennakadt fa miatt balesetveszély! Kérjük veszélyelhárításig a kerülőút használatát!” (EBSZ rendelete)
Működési terület
Működési terület: Pest Megye: Kismaros, Verőce, Szokolya, Nagymaros, Magyarkút, Vác, Zebegény, Szob, Ipolydamásd, Márianosztra, Letkés, Kóspallag, Sződ, Sződliget, Göd, Rád, Vácduka, Csörög, Ipolytölgyes, Nagybörzsöny, Vámosmikola, Perőcsény, Kemence, Bernecebaráti, Vácrátót, Váchartyán, Őrbottyán, Csomád, Fót, Dunakeszi, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány, Visegrád, Penc, Kosd, Csővár, Acsa, Pomáz, Solymár, Pilisvörösvár, Kisoroszi, Tótfalu, Surány, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Horány. Nógrád Megye: Katalinpuszta, Szendehely, Berkenye, Nőtincs, Nógrád, Diósjenő, Tolmács, Rétság, Ősagárd, Keszeg, Tolmács, Bánk. Komárom Esztergom Megye: Dömös, Pilismarót, Esztergom, Dorog. Budapest: I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.
